Idegenszótár

konkubinátus jelentése

  • jogtudomány ágyasság, együttélés házasság nélkül
  • középkori latin concubinatus, eredetileg concubitus ‘ua.’ ← concubare ‘együtthál’: con- ‘együtt’ | cubare ‘fekszik’
  • lásd még: inkubátor, succuba

További hasznos idegen szavak

abietinsav

  • kémia sárga gyantasav a fenyőgyanta lepárlásából, sokoldalú vegyi alapanyag
  • német Abietin ‘ua.’: latin abies, abietis ‘fenyőfa’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

speleológia

  • geológia a barlangokkal és kialakulásukkal foglalkozó tudomány, barlangtan
  • német Speläologie ‘ua.’: görög szpelaion ‘barlang’ | lásd még: -lógia
A konkubinátus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szomatoszkópia

  • orvosi testi vizsgálat
  • tudományos latin somatoscopia ‘ua.’: lásd még: szóma2 | görög szkopeó ‘néz, vizsgál’

kalcinál

  • kémia kristályos mészből vagy más anyagból vegyileg megkötött vizet hevítéssel eltávolít
  • német kalzinieren ‘ua.’ ← késő latin calcinus ‘mészből való’ ← latin calx, calcis ‘mész’

portato

  • zene előadásmód a legato és staccato között (nem teljesen kötve, de nem is élesen szétválasztva a hangokat)
  • olasz, ‘ua.’, tkp. ‘hordozott, továbbvitt’ ← olasz, latin portare ‘visz’

anenkefalitisz

  • orvosi az agyvelő hiánya mint születési rendellenesség
  • tudományos latin anencephalitis ‘ua.’: görög a(n)- ‘nem’ | enkefalosz ‘agyvelő’: en- ‘benne’ | kephalosz ‘koponya’

skála

  • fokozatosan növekvő értékek rendszere
  • fokbeosztás műszeren
  • zene hangsor, hanglétra
  • lépték, mérce
  • német Skala ‘ua.’ ← olasz scala ‘lépcső’ ← latin scalae ‘lépcső, ostromlétra’ ← scandere ‘felhág’

autobiográfia

  • irodalom önéletrajzi mű
  • tudományos latin autobiographia ‘ua.’: lásd még: auto- | lásd még: biográfia

dekarboxiláz

  • kémia a karbonsav karboxilcsoportjából szén-dioxidot lehasító enzim
  • angol decarboxylase ‘ua.’: latin de- ‘el’ | lásd még: karboxil | -áz (enzimre utaló toldalék)

ladino

  • nyelvtan judeospanyol, a spanyol archaikus változata, amelyet a Hispániából 1492-ben kiűzött zsidók vittek magukkal a világ számos pontjára, és néhány százezren máig is beszélik
  • spanyol, ‘ua.’, tkp. ‘latin’ ← latin latinus ‘latiumi’, lásd még: latin

diftongus

  • nyelvtan kettőshangzó, egy szótagot alkotó két magánhangzó
  • tudományos latin diphthongus ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszeres’ | phthongosz ‘hang’ ← phthengomai ‘hangot ad, beszél’
  • lásd még: apoftegma

szonotéka

  • műszaki lemez- és hangszalagtár, fonotéka
  • latin sonus ‘hang’ | lásd még: téka

antitézis

  • irodalom ellentét
  • filozófia ellentétel, egy másik állítást tagadó tétel
  • latin antithesis ← görög antitheszisz ‘ua.’: lásd még: anti- | theszisz ‘elhelyezés, tétel’ ← (ti)thémi ‘helyez’